Piri Reis titokzatos világtérképe
- Piri Reis olyan ismereteket ábrázol amelyről még a
- 11. Aug. 2015
- 2 Min. Lesezeit
Piri reisz legismertebb, 1513-as világtérképéből csak egy kis szelet maradt az
utókorra. A térképdarabra a Topkapi palota Oszmán Birodalmi Irattárában
dolgozó kutatók bukkantak rá 1929-ben. A térkép megtalálása, bár másolatokat
küldtek a legfontosabb múzeumoknak, akkoriban nem vert föl nagy port. Csak
1956-ban történt, hogy egy látogató török tengerésztiszt másolatot
ajándékozott az amerikai haditengerészet washingtoni Térképészeti Hivatalának.
1950-es években a térképet a világ legnagyobb földrajztudósai (Charles
Hapgood, Arlington Mallery, Walther, D. Lineham stb.) vizsgálták.
A 65×90 cm nagyságú, őz- vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-
óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az
Ibériai-félszigetet ábrázolja, s egyes elméletek szerint az Antarktisz
partvonala is megjelenik a térképen.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ábrázolt déli partvonal azonos Antarktisz
partvonalával, amit az első pillanatban mindenki képtelenségnek tartott,
hiszen a déli földrészt csak 300 évvel később fedezték fel.
Ami még ennél is rejtélyesebb, hogy a tökéletesen részletezett partszakasz egy
olyan földtörténeti időszaknak megfelelően mutatja be Antarktiszt, amikor a
felszínt még nem borította jégtakaró. (Oronce Finé francia térképész 1532-ben
szintén egy hihetetlen pontosságú térképet készített részben ősi térképekről,
s ezen is jég nélkül szerepel az Antarktisz.)
Hapgood földrajztudós szerint Piri reisz olyan térképeknek juthatott a
birtokába, amelyek akár az ókori világ legnagyobb könyvtárából, az Alexandriai
könyvtárból származhattak. Hapgood figyelmét elsősorban Antarktisz ábrázolása
keltette fel. A kéregmozgásra vonatkozó elmélete alapján arra a
következtetésre jutott, hogy a térkép – a napjainkban hatalmas jégtakaróval
borított - déli kontinens valódi partvonalait mutatja abból az időből, amikor
az még jégmentes volt. Elképzelését nemcsak saját kutatásaira alapozta.
Hapgood az amerikai hadsereg szakértőinek a véleményére, valamint az 1949-es
brit-svéd-norvég expedíció szeizmológiai kutatásának eredményére támaszkodott.
A brit-svéd-norvég expedíció méréseinek eredményei alátámasztották, hogy a
Piri reisz térképén ábrázolt partvonal azonos az Antarktisz jégtakaró alatti
partvonalával.
A kérdésben igen eltérő magyarázatok születtek. Steven Dutch az Antarktiszra
vonatkozó megállapításokat is megkérdőjelezte. Szerinte annyi történt, hogy
Piri reisz a dél-amerikai földrész déli részének partvonalát pontatlanul
rajzolta meg a másolások után és kelet felé görbítette azt el. Véleménye
szerint a térkép egy portolán, amely ortografikus vetület alapján készült. Az
ortografikus vetületben szerkesztett térkép olyan képet mutat, mintha a
világűrből látnánk a Földet. Arra viszont nem tudott érdemleges választ adni,
hogyan került Antarktisz további középkori térképekre többé-kevésbé megfelelő
hosszúsági fokokon, és a 20. században megismert jégtakaró alatti partvonallal
ábrázolva.
C. Hapgood, A. Mallery és más kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az
eredeti térképet olyan ősi emberek készíthették, akik még azelőtt mérték fel a
világot és egyben Antarktikát, mielőtt azt a jég elborította, és akik a
térképkészítés igen magas szakértelmével rendelkeztek.
Piri reisz térképe ma is viták középpontjában áll.
forrás + képek : Wikipédia
Comments